Iratkozzon fel hírlevelünkre

Összes kiadásunk

 

 2017/2. szám

 

 2017/1. szám

 

 

 2016/1. szám

 

 2015/2. szám

 

  2015/1. szám

 

  2014/3. szám

 2014/2. szám

 

 2014/1. szám

 

 2013/3. szám

 

2013/2. szám

 

2013/1. szám



2012/4. szám

 


2012/3. szám

 


2012/2. szám

 


2012/1. szám

 


2011/2. szám

 


2011/1. szám

 

Az önkormányzat, a gazdasági szféra és a civil szervezetek közötti kapcsolat erősítését tűzte ki feladatául az ország több pontján létrejött Civil Információs Centrum. A Veszprém megyei tapasztalatokról a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület alelnökével, Meleg Tamás projektmenedzserrel beszélgettünk.

– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Államreform Operatív Program (ÁROP) kiírásán alapuló pályázat során nyertük el a Civil Információs Centrum (CIC) működtetését. Két lépcsőben zajlott  a pályáztatás, első körben el kellett nyerni a lehetőséget, hogy CIC lehessünk. 2000 óta működtetjük a Veszprémi Civil Házat, amelynek alapfunkciói összeegyeztethetők voltak a pályázatban kiírt prioritásokkal, rálátásunk van a Veszprém megyei nonprofit szektorra, szolgáltatásaink is kialakult gyakorlat alapján működnek. A sikeres első fordulót követően egy újabb ÁROP kiíráson kellett részt venni, amely „A partnerség erősítése” alcímet viselte.

– Milyen célokat fogalmaztak meg a kiírás folyamán?

– A legfontosabb célkitűzés, hogy a nonprofit szektort fejlesszük. Ennek legfőbb módszerét abban látták a kiírók, hogy az önkormányzati, a vállalkozói és a nonprofit szektor partnerségét erősítik. A civil ház programban végeztünk tanácsadást, információ-szolgáltatást, szerveztünk képzéseket, konferenciákat, infrastrukturális segítséget nyújtottunk, a három szektort (önkormányzati, gazdasági, civil) azonban közelebb kell vinni egymáshoz a jövőben. A korábbi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az önkormányzatok nem szeretik, ha a civil szektor beleszól az ügyeikbe, a vállalkozók pedig menekülnek tőlük, mert csak akkor jelennek meg, ha adományra van szükségük. A különböző rendezvények, képzések feladata, hogy ez a három szektor közelebb kerüljön egymáshoz. Ez a pályázat fő pillére.

– Milyen feladatok fogalmazódtak még meg a pályázatban?

– Lényeges elem az információs és infokommunikációs szolgáltatás. Ennek egyik része a levelezőlistánk és honlapunk, ezeken a felületeken azonnal közzétesszük a hozzánk beérkező információkat. Adatbázisokat hozunk létre civil szervezetekről és civil referensekről, illetve a projekt eredményeként egy olyan civil szervezeti adatbázis alakítunk ki, ahol az alapinformációkon kívül arra is választ kaphatnak a betekintők, hogy az egyes szervezetek mivel foglalkoznak, milyen témában gyűjtenek 1 százalékot, és esetlegesen mit tudnak felajánlani. Ez utóbbi a partnerségi kapcsolatok erősítésének nagy feladata. Az információs szolgáltatás másik fontos része a megye összes kistérségében történő megjelenés: nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy vidéken is ott legyünk work shopok és információs napok keretein belül – összesen több mint száz alkalommal a projekt 30 hónapja alatt, vagyis az év végéig.  Képzési szolgáltatás is része a pályázatnak. Tananyagot dolgoztattunk ki, amely az önkormányzatok, a gazdasági és a nonprofit szektort is érintő témákat ölel fel, ezzel is kiépítve a partnerség kiépítését. A negyedik pillér az irodatechnikai szolgáltatás, de ebben a projektben nem került előtérbe, azonban természetesen a civil szervezetek segítségére állunk. Emellett a tőlünk korábban megszokott szolgáltatások is megmaradtak, úgymint a jogi, a pénzügyi, az informatikai, a pályázati tanácsadás.  

– Mekkora célcsoportot ölel fel a projekt?

– Minimálisan 1200 fő bevonásával számoltunk, a tervek szerint ennyien vesznek részt a rendezvényeinken, képzéseinken. Az egyesületek képviselőinek mozgósítása nehéz feladat, hiszen a többség a szabadidejét áldozza ezekre az alkalmakra, gyakran a munkára vagy a családra fordított idő kárára, de igyekszünk olyan témákat választani, ami sokakat érdekel, és megtérül a befektetett energia. Célcsoportunk Veszprém megye összes civil szervezete, ez több mint 3000 egyesületet, alapítványt jelent. Nem tudunk mindenkit személyesen megszólítani, de a kistérségekben tevékenykedő 25 partnerszervezetünk segítségével próbálunk minél több civilt bevonni. Havonta több ezer megtekintést regisztrálunk a honlapunkon, a levelezőlistánkon 300 civil szervezet szerepel, de folyamatosan bővül ez a kör.

– Milyennek látja a veszprémi civil életet?

– Vannak visszatérő állandó arcok, akik aktívak, lehet rájuk számítani, de mindig találkozunk új szereplőkkel is. A civil szervezetek nagy problémája az elöregedés, nincs fiatal utánpótlás. Ezzel párhuzamosan természetesen vannak jól működő erős civil szervezetek is, velük azonban ritkán találkozunk,  hiszen nem szorulnak a segítségünkre, mindig naprakészek, technikailag felkészültek, velük különböző projektekben dolgozunk néha együtt.

– A nemrégiben megalakult Kulturális Civil Kerekasztal mennyiben segíthet a veszprémi szervezetek mozgósításában?

– A Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület több olyan projektben is részt vett már, amelyben bebizonyosodott, hogy komoly erővel bír a hatékony együttműködés. Elég, ha csak a Veszprém Megyei Civil Kerekasztalt említem, amelynek 300 tagja van, és a civil törvény születésekor számos módosítást megfogalmazott, ami később beépült a végleges változatba is. Azonban kevés olyan kerekasztal létezik, amely valamilyen tevékenységi körhöz kapcsolható. A Kulturális Civil Kerekasztal egy ilyen próbálkozás, amit a Szabad Sajtó Kulturális Egyesület keltett életre egy Norvég Civil Alap pályázatnak köszönhetően. A projekt kapcsán elmondható, hogy a rendezvények valós igények alapján jönnek létre, és nem az elvárásoknak akarnak megfelelni. Az a célja, hogy ne közönség, hanem közösség szerveződjön ezekhez kapcsolódva, amely gazdájának érzi Veszprém kulturális életét. Ennek jövője azonban az alapítók és csatlakozók további hozzáállásán és aktivitásán múlik.

 

Cseh Zoltán
Fotó: Babják Tamás

impresszum