Iratkozzon fel hírlevelünkre

Összes kiadásunk

 

 2017/2. szám

 

 2017/1. szám

 

 

 2016/1. szám

 

 2015/2. szám

 

  2015/1. szám

 

  2014/3. szám

 2014/2. szám

 

 2014/1. szám

 

 2013/3. szám

 

2013/2. szám

 

2013/1. szám



2012/4. szám

 


2012/3. szám

 


2012/2. szám

 


2012/1. szám

 


2011/2. szám

 


2011/1. szám

 

Poller Imre, az ITTMOST Egyesület elnöke szerint a civil szféra akkor tud igazán hatékonyan működni, ha az összefogást szorgalmazza. Az együttműködés központi szerepet tölt be az egyesület életében is, ennek sikerét bizonyítja számos rendezvényük, köztük a legnevesebb, a Csend Napok is.

– Mikor, milyen céllal jött létre az ITTMOST Egyesület?

– Az ITTMOST Egyesület 2003-ban alakult, összművészeti egyesületként. Tíz alapító tagot számlálhattunk kezdetben, akik a legkülönbözőbb területekről jöttek: megtalálhatók közöttünk amatőr, alternatív művészeti ágak képviselői és hivatásos művészek egyaránt, többek között Szajki Péter filmrendező, forgatókönyvíró,  Baladincz Ádám, az egykori Szárnyak Színházból, Halas Adelaida színművésznő, Fekete Pál zenész is. Vannak akik papíron nem tagok, mégis együttműködünk – és ez a lényeg. Célunk, hogy a máról szóljunk a mának. Nem sablonok alapján, panelokból akarunk építkezni, a szellemi töltetű rendezvényeinkkel azt szeretnénk elérni, hogy a jelenben tudjunk kiteljesedni, és hosszú távon hatást elérni. A Csend Napok, a Csendközpont, az induló Varázs-Veszprém program (városi, megyei), a tervezett akadémia megvalósulása számomra törekvéseink helyességét bizonyítja.

– Meglehetősen sokat tesznek is ezért, hiszen igencsak aktív egyesületről beszélhetünk.

– Az évek alatt számos rendezvényt, kiállítást, ITTMOST Pikniket, tábort, összművészeti fesztivált szerveztünk. Utóbbira példa Dabrony, ahonnan az egyesület is ered – ott található a Veszprém Megyei Amatőr Színjátszók Egyesületének (VASZE) alkotóháza. A VASZE-nek Szajki Péterrel, Baladincz Ádámmal és Fekete Pállal együtt én is tagja voltam, velük kezdtünk el először tevékenykedni Dabronyban, együttműködve Vogel Robival, Németh Józsival, Kampós Csabával és másokkal. 2001-ben szerveztük ott a legemlékezetesebb fesztiválunkat, az ITTMOST Fesztivált, amit még több kisebb, nagyjából háromévente pedig egy-egy nagyobb program követett. Elképesztő hangulata volt, eljött egy-egy előadással a Szárnyak Színháza és a Tabac Színház, indiai, világzenei koncert szólt a katolikus templomban (Jeszenszky István és barátai), a Berlinből jött Tina űrhajós performanszot adott elő, fellépett Halas Adelaida, zenekarok (TanuTuva, If Village), a Penguin Sound System, jöttek táncosok. Nagyon egyedi volt, ahogy mindez keveredett azzal a misztikus, falusi hangulattal, és most megint tervezzük ennek folytatását. 2005-től kezdve él a Civil Régió nevű programunk, amit a székesfehérvári Méhkas Aula Egyesülettel együtt kezdtünk el. A „Szellemi környezetünk állapota” nevű rendezvényeken a szellemi környezet szennyezésének problémáján gondolkodtunk el mélyebben. Az eseménynek a megyei könyvtár szolgált helyszínül, az első fővédnöke Nádasdy Ferenc gróf volt, akinek nagyon megtetszett mindez, így később a nádasdladányi kastélyban a Nádasdy Akadémiával is tartottunk egy szimpóziumot. Tervezzük a folytatást, a Veszprémi Kulturális Civil Kerekasztallal szeretnénk egy akadémiát létrehozni. Szintén szeretnénk folytatni a 2006-os Exhib Pikniket, ami zenei, vizuális, ambient estet takar irodalommal, tánccal, Syrup – ITTMOST szervezésben. Jó lenne ezt még inkább kiteljesíteni, kísérleti dolgokat belevenni, hiszen tényleg nagy hatást ért el, és további rendezvényeket generált (pl. Varázs Piknik, Home Street Home).

– Mindezek mellett az egyesület talán leghíresebb rendezvénye a Csend Napok.

– Valóban ez a legkiteljesedettebb, köszönhetően a különböző együttműködéseknek. Felismertük, hogy önmagában egy egyesület kevés, persze úgy is sok mindent képes véghezvinni, de ha összefogunk más intézményekkel, önkormányzatokkal, a gazdasági szférával, akkor sokkal előrébb juthatunk. Négy éve a Művészetek Házával közösen rendezzük  meg a Csend Napokat november-decemberben. Bár az adventi időszakra esik, ez nem vallási rendezvény, helyet kap a művészet, a spiritualitás, a környezetkultúra, a környezetvédelem is. A Csend Napok arról szól, hogy megtisztuljunk, tegyünk lépéseket a belső csend, a teljesség felé, hogy igazán tudjunk figyelni egymásra, teljességében tudjuk átélni ünnepeinket, mindennapjainkat is. Ezt a célt szolgálta például a tavalyi év egyik programja, a Csend séta is. Aznap esett az eső, mi mégis végigsétáltunk Veszprém leggyönyörűbb részein, beszélgettünk, teáztunk, közösen meditáltunk, és a végén annyira jól sikerült, hogy most tervbe vettük, minden évszakban tartunk egy ilyen programot.

– Ön szerint minek köszönhető ez a siker?

– Úgy érzem, belül az emberekben nagyon nagy igény van a csendre. Majdnem mindenki állandó pörgésben él, nagy teher nehezedik a vállakra, és nagyon sok mindent már csak rutinból csinálnak az emberek, holott ott a vágy az elmélyülésre. A Csend séta utáni beszélgetések is ezt bizonyították. Azt érzékeljük, hogy sokszor a kommunikáció is azért siklik ki, mert az embereknek teli van a fejük azzal a nagy mennyiségű információval, amely folyamatosan rájuk zúdul, és emiatt már nem tudnak figyelni a másikra. Ahhoz az kellene, hogy belül elcsendesedjenek. Úgy látom, sokan vágynak erre, s ezek a programok is tudnak ebben segíteni. Eckhart Tolle, a világhírű író mondta, hogy a Földet a belső csend és béke fogja megváltoztatni és megmenteni.

– A Csend Napokhoz kapcsolódik a Csendközpont létrehozása is.

– Veszprém, Tihany, Budapest tekinthető a Csend Napok három bástyájának – és mellettük már Csehbányán létrejött egy Csendközpont. Szabó Erikkel, a 2002-es Csend Nap szervezőjével szerettünk volna létrehozni egyet mi is; először Tihanyra gondoltunk, hiszen az a nevében is magában hordozza a csendet, ott viszont már sok minden van. Végül a nagyon szép, csendes kis bakonyi település, Csehbánya mellett döntöttünk, itt alapította meg a Csendközpontot Csehbánya Község Önkormányzata, az ITTMOST Egyesület, a SZABAD-SAJTÓ Egyesület, a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Egyesület, a VEKKORD, a LifeVision Kft., Szabó Erik és Dr. Széchey Béla. A csendközpont szellemi műhely, két kiadványt jelentettünk meg eddig, amelyeket Szakács Tibor jegyez, és előkészületben van a harmadik. Ezekben további területeket igyekszünk feltárni a csendről, újszerűen, izgalmasan. Nagyon sok érdekességet felvillantanak ezek a kis könyvecskék, olyasmit is, amelyekről sok ember nem tud. Az első kiadvány például kíméletlen látlelet a mai világról, ám közben azt is megmutatja, hogy van kiút. A könyvecskék mellett idén szeretnénk csendtúrákat is szervezni.

– Hogyan érték el, hogy országos eseménnyé vált a Csend Napok?

– Úgy veszem észre, hogy ez megy a maga útján, mindig jönnek be újabb és újabb dolgok. Először még csak Csend Napja volt, az elsőt 2002-ben Budapesten Szabó Erik és Dr. Széchey Béla szervezte. 2003-ban már Veszprémben csináltuk közösen, amelyen részt vett Nádasdy Ferenc gróf is, és elnyerte a tetszését. Később dr. Herth Viktóriával, a Művészetek Háza gyűjteményvezetőjével kezdtünk el gondolkodni rajta, hogy a Dubniczay-palotában szervezhetnénk Csend Napját, és beugrott Tihany neve is. Felkerestük a szándékunkkal Korzenszky Richárd atyát, aki szívesen állt a rendelkezésünkre, de a tervezett áprilisi időpont helyett  inkább a novembert javasolta. Átettük, és úgy gondoltuk, ha már van két helyszínünk – hiszen Veszprém adott, Tihany pedig ehhez jött –, akkor legyen Csend Napok az elnevezés. Tehát tulajdonképpen a véletlennek köszönhető a bővülés. Ez 2010-ben volt, 2011-ben pedig már a FUGA Budapesti Építészeti Központtal is együtt tudtunk működni. Engem nagyon vonz az építészet a terek miatt, és rendkívül megfogott a FUGA belső tereinek a hangulata. Egy pesti építész barátom révén tudtam beszélni az igazgatóval, Nagy Bálinttal. Ő nyitott volt arra, hogy ott is helyet kapjon a Csend Napok, mi ezzel tudtuk őket hirdetni Veszprémben, így elindult ez a szál is. Minél inkább beleássuk magunkat a témába, úgy tárulnak fel az összefüggések, és jönnek az új ötletek, tervezzük a nyitást Szentendre, Balatonfüred, Pápa felé is. De azt gondolom, nem kell erőltetni semmit, mennek a dolgok maguktól.

– Mi a véleménye a veszprémi kulturális életről és a civilek ebben lévő szerepvállalásáról?

– Szerintem Veszprém méreteihez képest nagyon sokrétű kultúrával rendelkezik, és úgy látom, hogy a civilek ebben bizonyos tekintetben részt vesznek, de ezt érdemes lenne tovább fokozni. Ezalatt például olyan programokra is gondolok, amelyek a város páratlan természeti-környezeti adottságaira is építenek. A civil szférának abban van hallatlan ereje, hogy teljesen alulról építkezik, számtalan jó ötlet születik itt, és sok olyan ember tevékenykedik ebben a közegben, aki nem pénzért, hanem lelkesedésből teszi a dolgát. Ezért is kellene kiteljesíteni ezt a területet. De ez akkor működik igazán gördülékenyen és hatékonyan, ha együttműködésre épül. A hasonlóan gondolkodó civil szervezeteknek, az intézményeknek, az önkormányzatnak és a gazdasági szférának össze kellene fognia, támogatnia egymást. Ezért is jó, hogy a SZABAD-SAJTÓ Egyesület, az ITTMOST Egyesület, a VEKKORD és a veszprémi Civil Centrum létrehozta a Civil Kulturális Kerekasztalt, és várjuk a csatlakozókat, együttműködő partnereket.

 

Névjegy

Az ITTMOST Egyesület 2003-ban jött létre a Dabronyban 2000-ben és 2001-ben ITTMOST Fesztivált, 2002-ben Műhely-fesztivált szervező baráti kör tagjaiból. Az egyesület összművészeti jellegű tevékenységet folytat, színházat, zenét, képzőművészetet, környezetkultúrát és sok más területet is átfog. Céljuk, hogy a máról szóljanak a mának, a jelenben hozzanak létre programokat, melyek hatása hosszú időre nyúlik.

Az egyesület tíz alapítótagja között szerepel többek között Szajki Péter, Baladincz Ádám, Halas Adelaida, Király Róbert, Fekete Pál és Poller Imre.

Az ITTMOST Egyesület nevéhez számos megmozdulás, rendezvény köthető, ezek közül a legnevesebbek:
2001– ITTMOST Fesztivál
2003 – ITTMOST Impro Feszt
2004 – ITTMOST Fesztivál – EX SYMPOSION Szabadegyetem
2004–2005 – „Szellemi környezetünk állapota”
2005-től kezdve Civil Régió programok
2006 – EXHIB PIKNIK
2007 – Múzsák Kertje (Art Fórum)
2008 – ITTMOST tábor
2009 – ITTMOST Galéria kiállítások
2010 – ITTMOST Piknik
2011 – Intermediális kiállítás és est
2012 – Csendközpont, Varázs Piknik
2012–13 – Home, Street Home
2003-tól több ízben Csend Napja, majd 2010-től Csend Napok

Alapelvük, hogy együttműködjenek más szervezetekkel; főbb partnereik a Művészetek Háza, az Íródeák Kávé- és Teaház, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, a Méhkas Aula Egyesület, Syrup, VASZE. Az ITTMOST Egyesület emellett alapító tagja a Veszprémi Civil Kerekasztalnak (2005) és a Civil Kulturális Kerekasztalnak (2013).

 

Bertalan Melinda
Fotó: Vékony Balázs

impresszum