Iratkozzon fel hírlevelünkre

Összes kiadásunk

 

 2017/2. szám

 

 2017/1. szám

 

 

 2016/1. szám

 

 2015/2. szám

 

  2015/1. szám

 

  2014/3. szám

 2014/2. szám

 

 2014/1. szám

 

 2013/3. szám

 

2013/2. szám

 

2013/1. szám



2012/4. szám

 


2012/3. szám

 


2012/2. szám

 


2012/1. szám

 


2011/2. szám

 


2011/1. szám

 

Tavaly novemberben nyílt meg, idén az első teljes évében működik a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ. Az új intézmény működéséről Pálfalviné Ősze Judit igazgatót kérdeztük.

– Sokszor halljuk, de talán nem tudjuk, mit jelent az egyházi turizmus fogalma.

– Ez tág fogalom, jelenti egyrészt a szakrális műemlékek meglátogatását, és az egyházi ünnepeken, kulturális rendezvényeken való részvételt, de ide tartoznak a zarándoklatok, lelkigyakorlatok is. A WTO felmérése szerint a  világ turizmusának mintegy 32%-át a vallási motivációjú idegenforgalom adja. A vallási turizmus aránya ma Magyarországon mindössze 7–8 százalék, pedig potenciálisan több rejlik benne.

– A Szaléziánum fontos tényező lehet ennek kibontakoztatásában.

– Így van, bár az országban nem csak Veszprémben jött létre, illetve van megvalósítás alatt ilyen központ. Jelenleg több turisztikai hasznosítású európai uniós pályázat végrehajtása zajlik a témában. Veszprém az elsők között volt. Hasonló volumenű beruházásként elkészült már a prímási pince Esztergomban, a bencések tihanyi látogatóközpontja, és legújabban a győri egyházmegye turisztikai fejlesztése. Hamarosan megépül Szegeden az alsóvárosi ferences templom látogatóközpontja, ahogy Zircen és Egerben is folyamatban vannak hasonló beruházások.

– Mivel várják a Szaléziánumba látogatókat?

– A Szaléziánum nem hagyományos értelemben vett múzeum, hanem olyan közösségi tér, ahol programokkal is várjuk a betérőket. Állandó kiállításunkban a 21. század technikájával, digitális és audio-vizuális eszközökkel mutatunk be barokk kori kincseket. A vetítőteremben a Veszprémi Főegyházmegye kiemelt látnivalóval ismerkedhetnek meg filmünkben a látogatók, de a terem előadások, könyvbemutatók megrendezésére is alkalmas. A családokra és a gyerekekre is gondoltunk: külön diák és gyermek tárlatvezetést is kérhetnek a látogatók, nyomozójátékunkban megkereshetik Padányi Bíró Márton püspök eltűnt gyűrűjét, gyógynövénytúrán vehetnek részt, gyertyát önthetnek, valamint bekapcsolódhatnak a szentekről szóló drámajátékokba, vagy a nagyobb egyházi ünnepek köré épülő kézműves foglalkozásokba. Van továbbá egy élő hegedűkészítő műhelyünk, illetve egy gyógynövénykertünk, és egy ehhez kapcsolódó üvegpadlós gyógynövényes szobánk, amelyek szintén az érzékszervek tejes spektrumán hatnak a látogatóra. A Szaléziánum közösségi tér szeretne lenni, ahol nem a valláson van a hangsúly, hanem azokon az élményeken, amelyek a valláshoz kapcsolódnak.

– Miként alakul a városhoz való viszonyuk?

– A Szaléziánum rendezvényeivel egyrészt bekapcsolódik a város meglévő nagy rendezvényeibe, lehetőség szerint minél szélesebb rétegeket megszólítva, de emellett saját eseményekkel is színesítjük a város kulturális kínálatát. Legutóbb például a Gizella-napokon citerabemutató volt a belső udvarunkban, a gyerekek pedig játékos formában királylánnyá vagy királyfivá változhattak, és hátsó kertünkben gyógynövényeinkkel is megismerkedhettek a betérők. Idén egybeesik pünkösd – mint vallási ünnep – és a gyereknap, amelyre szintén készülünk, de a Kabóciádé is nálunk ér majd véget. Nagyon fontos esemény lesz a hegedűkészítő-műhelyhez kapcsolódóan a júniusi 7. és 10. között zajló „Mesterek hegedűi a hegedű mestereinek városában” című rendezvényünk, amely Auer Lipót születésének napjához kapcsolódik, és Veszprém városa kiemelten támogatja a rendezvényt. A koncerteknek a szomszédságunkban lévő székesegyház és a Ferences-templom fog helyt adni. Több kiállításunk is lesz az év folyamán, és az érseki és a megyei levéltárak szeptemberben tartandó kétnapos egyháztörténeti konferenciájának lebonyolításában is közreműködünk.

– A Veszprémi Érsekség nemcsak a várost, hanem a főegyházmegyét is jelenti. Mit eredményez ez a Szaléziánum esetében?

– A Veszprémi Érsekség nemcsak Veszprém városát, hanem Veszprém megyén kívül Zala megye harmadát, történeti léptékben pedig a Dunántúl harmadát is jelenti. A házban ennek megfelelően több helyszínen jelenik meg a főegyházmegye többi települése, plébániája, turisztikai szempontból érdeklődésre számot tartó helye, így a térképtárban, különféle adatbázisokban, vagy a már említett főegyházmegyét bemutató filmben is. A Szaléziánum egy központ, amely „nyitott egyházként” várja a látogatókat, és megismerteti őket a helyi egyház életével, munkájával, de emellett élményekkel gazdagítja őket.

 

Karlinszky Balázs

Fotó: Babják Tamás

impresszum