Monte Cristo grófja

Március 3-án, 19 órakor mutatja be a Pannon Várszínház Monte Cristo grófja című előadását. A darabot Alexandre Dumas regénye nyomán Vándorfi László alkalmazta színpadra. Az előadás márciusban többször is szerepel a színház műsorán.

A romantika korszerű megjelenítése, az erős fogalmazás, a nagy erejű képi láttatás, a szélsőséges érzelmek és jellemek, a kiélezett szituációk teatralitása szinte vonzza a színpadi megjelenítést. Természetesen csak akkor, ha az írói minőség megkérdőjelezhetetlen, és a romantika stíluseszközei, díszítőelemei  mögött egyetemes emberi helyzetek, konfliktusok fogalmazódnak meg. Alexandre Dumas Monte Cristo grófja című regénye ilyen mű. Edmond Dantès kálváriája remek lehetőség egy széles társadalmi és korkép felmutatására. Mint térben és időben utazó hős, elvezet bennünket e kép alakjaihoz, hihetetlen következetességgel és pontossággal helyezi egymás mellé a rendszer elemeit, politikai, lélektani, gazdasági, emberi vonatkozásait. Edmond Dantès e kor eszmei és politikai nézetrendszerén kívül álló személy. A történet elején ifjúi naivitása, szerelmének elsődlegessége miatt, majd elárultatása, a súlyos börtönévek utáni visszatérésekor igazságosztó szerepe miatt. Nem foglal állást, csak beteljesíti a felismert törvényszerűségeket, felgyorsítja a folyamatokat. Ez a gyorsulás azonban emberi tragédiák sokaságát okozza, a bosszú beteljesítése magával rántja az ártatlanokat is. A történet igazi értéke e küldetés értelmetlenségének felismerésében rejlik. A visszatért Dantès, Monte Cristo grófja, „Szindbád a tengerész” elhajózik a semmibe, esélyt teremtve arra, hogy a sebek gyógyuljanak és egy érintetlen nemzedék építhesse a maga valóságát. A mű alapvető erkölcsi üzenete ez: a bosszú jogosságát semmilyen sérelem sem igazolhatja, halál nem váltja meg a halált, a szenvedéstörténet vége nem retorzió, hanem felülemelkedés, megbocsátás.

 

 

R és J (Rómeó és Júlia)

Március 20-án, kedden 17 órakor mutatja be a Pannon Várszínház a SÉD Filmszínház színháztermében az R és J (Rómeó és Júlia) című darabot, amely a Mándy Ildikó társulat mozgásszínházi előadása
 
Mándy Ildikó Társulata a 2008-ban bemutatott Lady Macbeth-ek laza folytatásaként (Shakespeare-tetralógiájuk második részének szánva), a Magyar Mozdulatművészeti Társulattal közösen vitte színre a MU Színházban a RésJ-t.

Mándy Ildikó és Fenyves Márk a zenei turmixra-mixre mozgássá költi mindazt, amit a szereplőinek többségétől, cselekményétől, jeleneteitől nagyrészt megfosztott Shakespeare-tragédia meglehetősen közismert sztorijából hozzá kíván adni a fiatalok kedves, kilátástalan karattyolásához. Egy-két testhullám, körzés, hajlás: szemünk előtt a nyüzsgő reneszánsz estély. Mutatóujjuk – zajtalan csitt-csatt – párbajt vív. Hullanak a testtelen áldozatok. Siklik a két öreg, kúszik, elhever, üldögél. Tréfát űznek Shakespeare-ből, Gounod-ból, Prokofjevből. Holott nem engednek rezzenetlen, szertartásos komolyságukból. Fájdalomtól, tapasztalattól görnyedtek. Félig-meddig már a mitológiában gázolnak. A két árny nem a „gyerekeknek”, szinte nem is a közönségnek táncol és pantomimezik, hanem egymásnak. A koreográfia és a rendezés az egyszerű és rafinált között váltakozik, észrevétlen vagy nyers cserékkel.

(Forrás: kultura.hu/Tarján Tamás)

 

 

Klamm háborúja

Kai Hensel Klamm háborúja című művét március 29-én, csütörtökön 19.30-kor láthatja a közönség a SÉD Filmszínház színháztermében. A darabot Scherer Péter játssza.
 
Kai Hensel 2002-ben Német Ifjúsági Színházi díjjal elismert monodrámája egy tanár és egy osztály különös háborújának története. Egy osztály levélben tudatja némettanárával, Klamm tanár úrral, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. Hadüzenetükben teljes ellenállást, igazi passzív rezisztenciát hirdetnek. Klamm megpróbál a normális iskolai keretek között tovább tanítani, ám ebben az osztályban ez már nem lehetséges. Majd ő is meghirdeti saját háborúját, immár az egész iskola, valamennyi kollégája és az igazgató ellen. Abban reménykedik, hogy a diákokat ebben a furcsa háborúban, maga mellé tudja majd állítani. Ők azonban továbbra is hallgatással válaszolnak Klamm egyre őrültebb megnyilatkozásaira. Jelenetről jelenetre foszlik le az elvárásoknak megfelelő viselkedés és modor hősünkről, aki végképp elveszítve a talajt lába alól, olyan tabukat is néven nevez, melyek az iskolai konvenciók alapjait kérdőjelezik meg. Scherer Péter egy tanóra hosszúságú, kicsengetésekkel tagolt játéka a Németországban egyre népszerűbb osztályteremszínház első magyarországi adaptációja.

A darabot Novák János rendezte, a német szöveget Kovács Kristóf fordította.

 

 

A Budapest Klezmer Band és Tompos Kátya koncertje

Március 30-án, pénteken 19 órakor a SÉD Filmszínház színháztermében rendhagyó koncerttel jelentkezik 2012-es tavaszi fesztiválon Európa egyik legjobb klezmer zenekara,  a Budapest Klezmer Band.

Az 1990 óta működő együttes előadásai rendkívüli élménnyé teszik a tradicionális zsidó zenét. New York, Amszterdam és London után most ismét itthon ad fergeteges koncertet a Budapest Klezmer Band. Az orosz kocsmadaloktól a világslágerekig sok meglepetéssel készülnek a királynék városába. 

Az est sztárvendége Tompos Kátya színművésznő, aki a színészi munkái mellett most énekesi tehetségét is megmutatja.

 

 

A Pannon Várszínház honlapja: http://www.pannonvarszinhaz.hu

impresszum