Iratkozzon fel hírlevelünkre

Összes kiadásunk

 

 2017/2. szám

 

 2017/1. szám

 

 

 2016/1. szám

 

 2015/2. szám

 

  2015/1. szám

 

  2014/3. szám

 2014/2. szám

 

 2014/1. szám

 

 2013/3. szám

 

2013/2. szám

 

2013/1. szám



2012/4. szám

 


2012/3. szám

 


2012/2. szám

 


2012/1. szám

 


2011/2. szám

 


2011/1. szám

 

Akik részt vesznek a különböző kulturális, tudományos, sport területek támogatásában, küldetést teljesítenek. S itt nem csak a pénzről van szó, hiszen mindehhez elengedhetetlen az ember, aki személyes energiáját áldozza a cél érdekében – véli dr. Markovszky György, aki számos területen bizonyítja ennek fontosságát.

–  Miért tartja szükségesnek, hogy a tudomány és a kultúra területeit támogassa?

–  A szocialista időszakban természetes volt a társadalmi rend szolidaritása; a kultúra, az oktatás, a művészet  kedvezőbb elbírálásban részesült, a pénzforrások jobban rendelkezésre álltak. A piacgazdaságban az erő érvényesül, s nem előírás, hogy juttat azoknak a szféráknak, amelyek nem rendelkeznek elég önálló jövedelemmel. Egy társadalom akkor egészséges, ha ezek az arányok elviselhetők, s akik tehetik, megfelelő összeget fordítanak ilyen térre. Ez igaz mai világunkra, s ez vezérel engem is. Főként a tudományos élet felé fordulva igyekszem segíteni, például a kezdő kutatók, vagy éppen az Erdős András Tehetséggondozó Program támogatásával, de a kultúra területén tevékenykedő tehetséges embereket is jó érzés támogatni, elismerni különböző formában.

– Milyen megoldandó feladatok kapcsolódnak magához a támogatói tevékenységhez?

– Kiterjedt kapcsolatrendszeremnek köszönhetően széles rálátásom van a gazdasági élet egészére és a kulturális, tudományos szférára. Folyamatosan frissítem ezeket a kapcsolatokat, illetve sokan megkeresnek, hogy támogassam ötletüket, munkájukat. Több komoly kérdés is felmerül e tevékenység kapcsán: miként jutunk el a rászorultakhoz, hogyan tudjuk az anyagi támogatást részükre továbbítani, és találunk-e olyan elhivatott embereket, akik misszióként vállalják, hogy személyes energiát adnak mindehhez, hiszen ez is kell a tehetség kibontakozásához.

– Azonban nem mindenki segít, aki megteheti.

– A rendszerváltást követően nem alakult ki új értékrend, sokan igyekeznek minél előbb meggazdagodni, de ahogy a szüleim mondták: a koporsónak nincsen zsebe. Egészséges társadalmi környezetre lenne szükség, de a közgondolkodás nem ebbe az irányba halad, többen vannak azok, akik a személyes előnyeiket szeretnék érvényesíteni.

– Ön szerint miért nehéz a mecenatúra újra meghonosítása hazánkban?

– A polgári társadalomból 40 év alatt szocialista társadalom vált, most viszont újra tiszteletben kellene tartani a polgári értékeket. Mezőgazdasági példával élve: a lovakat leváltották a traktorok, az állatból kolbász készült, most pedig a lókolbászból kellene lovat csinálni. Ez hatalmas kihívás: az értékrendet figyelembe véve visszafelé kellene tekinteni, miközben minden megváltozott körülöttünk. Az emberek nélkül nem lehet társadalmat építeni, és megfelelő tömegtámogatás elnyerése, a tömegek meggyőzése nélkül nem alakul ki értékközpontú közgondolkodás.

– A támogatás minden esetben önzetlen?

– Úgy érzem, hogy aki ad, nem vár különösebb ellenszolgáltatást. Persze előfordul, hogy kulturális eseménynél kér cserébe néhány belépőjegyet, esetleg elviszi a dolgozóinak egy részét, akikből viszont a későbbiekben rendszeres látogatók válhatnak. Nagyon fontos kiemelni, hogy akik részt vesznek a különböző kulturális, tudományos, sport területek támogatásában, küldetést teljesítenek. S itt nem csak a pénzről van szó, hiszen mindehhez elengedhetetlen az ember, aki személyes energiáját áldozza a cél érdekében.

 

Névjegy:

Dr. Markovszky György 1947. március 21-én született Győrben. Nyúlon nevelkedett. Csornán járt mezőgazdasági technikumba, Mosonmagyaróváron pedig agrártudományi főiskolát végzett. Tanulmányait követően Veszprém megyében kezdett el dolgozni 1970 elején. Három munkahelye volt összesen: a bakonyszentkirályi Váralja MGTSZ-ben dolgozott közel tíz évet. Utána került Nemesvámosra a Balatonfüred-Csopak Tája Szövetkezethez, ebből alakult meg a Csopak Rt. 1991-ben, melyet vezérigazgatóként irányított 2006-ig. Ekkor megalapította saját vállalkozását, a Markovszky Ingatlan Zrt.-t. 2006-tól a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

 

 

Cseh Zoltán

Fotó: Kovács Bálint

impresszum